Az elmúlt időszakban – természetesen a foci-EB, a sajnálatos nizzai, Baton Rouge-i, törökországi, stb. események mellett – az egyik slágertéma a sajtóban a váratlan Brexit és annak következményei voltak. Politikai és makroökonómiai elemzéseket már mindenki olvashatott, de arról jóval kevesebbet, hogy mit jelenthet ez rövid és hosszú távon az egyes (közép)vállalatokra nézve, hiszen a döntéshozókat általában ez érdekli.

Ennek alapvetően két oka van: az egyik, hogy úgy néz ki, tényleg nem volt senkinek sem forgatókönyve arra az estre, ha az Egyesült Királyságban a távozást akarók kerülnek többségbe. Vagyis fogalmunk sincs, mi fog történni. A másik, ahogy általában a vállalati stratégiákra nincsenek „6-dolog-ami-a-cégeddel-történik-a-Brexit-után” típusú általános receptek, ez hatványozottan igaz a mostani esetre.

Az viszont kétségtelen, hogy valami már megváltozott, és a jövőben több változásra is fel kell készülnünk, tehát akik a UK piacra igyekeznek, vagy már jelen vannak ott, azoknak mindenképpen újra kell gondolniuk a stratégiájukat.

Hogyan tegyék mindezt?

Amikor egy piacot vizsgálunk abból a szempontból, hogy a termékünk mennyire lesz majd sikeres, vagy hogyan javítható a pozíciónk, sok szempontot kell mérlegelni. Az M27 Csoport erre dolgozta ki saját, SARI-elemzés nevű módszertanát, ezt futtatjuk le az alábbiakban a Brexit szempontjából.

A szempontokat három csoportra lehet osztani:

A termékre vonatkozó szempontok

A Brexit az adott célpiacon bekövetkezett, a vállalatunkon kívüli esemény, így a legkisebb hatása a termékünkre lesz. Annak egyedi sajátosságai, innovációs tartalma, vagy relevanciája az Ügyfelek szempontjából nem változik. Ami minden bizonnyal változik viszont, az a termék árazása…

  • Várhatóan növekednek majd a rárakódó költségek: minimum az ÁFA, de alapvetően az 50. cikkely szerint a 2 éves tárgyalások végére egyéb védővámokkal, stb. is terheltek lesznek az EU-s országokból érkező áruk. Ez azonban még korántsem biztos, hiszen ez alapvetően egyik félnek sem érdeke, ám az is valószínűtlen, hogy a svájci modellhez hasonlót sikerülne a briteknek kialkudni, mivel a közös piachoz való hozzáférés fenntartásához az EU várhatóan éppen olyan feltételeket támaszt majd, amelyek miatt győztek a Brexit-pártiak (pl. munkaerő szabad áramlásának engedélyezése, a menekültkérdés közös kezelése, az EU-büdzséhez történő hozzájárulás, stb.)
  • A másik oldalon azonban a font árfolyamának változása rövid távon versenyképesebbé teszi majd a UK-ből érkező termékeket
  • A Nagy-Britanniába exportáló magyar cégek, akiknek a költségeik forintban keletkeznek, most nagyjából 20%-kal kevesebbet kapnak GBP-ben a termékeikért/szolgáltatásaikért, mint korábban, ami akár azt is jelentheti, hogy elolvadt a nyereség, sőt, veszteséges lett az ottani jelenlét
  • Ugyanakkor az egyre inkább globalizálódó ellátási láncban ritka, hogy egyes export-termékekhez nem szorul behozatalra egy cég, vagyis érdemes az importáruk árának változását is figyelembe venni az új árazás kialakításánál

Rövid távú teendők: szerződések felülvizsgálata, az árfolyam-ingadozás kiküszöbölése pl. treasury-termékekkel, árazás felülvizsgálata a magyar exportőrök részéről

Hosszú távon: árazás felülvizsgálata, rárakódó költségek figyelése export és import vonatkozásában is

A piacra vonatkozó szempontok

Természetesen a legtöbb változás itt várható!

  • Versenytársak, helyettesítő termékek: sokszor elmondtuk, hogy a versenytársak vizsgálatát időről időre, minimum évente érdemes elvégezni, hiszen jöhetnek új szereplők, megváltozhat valakinek a stratégiája, a Brexit után ez hatványozottan igaz. A helyi szereplők minden bizonnyal megerősödnek, de nemcsak a fenti árazási szempontok, hanem a miatt is, hogy várhatóan a brit cégek még inkább előnyben részesítik majd a helyi szállítókat. Emellett már most tapasztalható egyfajta kivárás, a nem „életbevágó” projektek és azok beszállítói máris érzékelik a leállást
  • A piac növekedési potenciálja: a legtöbb elemző azonnal lefelé korrigálta az Egyesült Királyság GDP-re vonatkozó kilátásait, emiatt kevésbé lehet vonzó célpont (a magyar cégek számára is várhatóan hátrébb sorolódik majd, mint lehetséges célpiac, ahogy ezt már korábban a Piac&Profitnak is nyilatkoztuk.)
  • Jogi környezet, szabályozás: egyes iparágakban, pl. a gyógyszeriparban, ahol nagyon erős a szabályozás hatása és jelentős költségeket jelent az ehhez való igazodás, komoly bizonytalanságokkal és előre nem látható változásokkal kell készülni. Ez a piacon lévő cégeknek növekedő költségeket, a piacra lépést tervezőknek pedig akár a piacra lépés elhalasztását is jelentheti, de mindenképpen érdemes kivárni
  • Ne felejtsük el azt sem, hogy a Brexit más országokra is hatással lesz, pl. nem tesz jót a magyar export első számú célpontjának, a német gazdaságnak sem, tehát figyelni kell a közvetett hatásokat is (összehasonlításul: Németország részesedése a magyar exportból 2015-ben 27,3% volt, míg az Egyesült Királyságé 3,9%. Németország ugyanakkor az USA után a UK 2. legfontosabb export partnere, 10% körüli részesedéssel, míg a behozatal Németországból a legmagasabb, nagyjából 15%).

Rövid távon : akárcsak a pénzügyi válságok esetén, sok cég visszafogja a növekedést és a fejlesztéseket, tartalékolnak, ami már rövid távon a beszállítók egy részénél komoly gondokat okozhat, egyes vállalatoknak teljesen eltűnhet a piaca / vevői / megrendelései

Hosszú távon: versenytársak vizsgálata, szabályozási változások figyelemmel kísérése, rendszeres piacelemzés az egyéb exportpiacokon is; ezzel együtt válságban új lehetőségek, új piacok nyílhatnak éppen azáltal, hogy mások tönkremennek (új, hatékonyabb technológiák veszik át a régiek helyét, vagy pl. kevesebb új termék fogy, így virágzásnak indul a javítási szektor)

Vállalati erőforrások

Ezek a szempontok azt vizsgálják, hogy a vállalat rendelkezésre álló erőforrásai mennyire képesek kiszolgálni az adott célpiacot.

  • Pénzügyi erőforrások, üzleti terv: fentebb már említettük, hogy a költségek növekedése várható, ugyanakkor bevételi oldalon várhatóan nagyobbak lesznek a bizonytalanságok. Emellett tartalékolni kell, hosszabb fizetési határidőkkel számolni, ami kihatással lesz a működő tőke igényre, stb.
  • Logisztika: a vámokkal és egyéb korlátozásokkal nőhetnek a szállítási idők, vagy bonyolódhatnak az ügyletek
  • Ugyanakkor a humánerőforrás (pld. nyelveket beszélő értékesítők) vagy a marketingkommunikáció (az adott piacra lokalizált honlap, teaser, szóróanyagok) szempontjából alapvetően nem látszik szükségesnek beavatkozás (kivéve, ha beleesünk azoknak a szolgáltatóknak a körébe, akiknek már most csökkennek a megrendeléseik, mert akkor akár teljes újrapozícionálásra lehet szükség)

Rövid távon: érdemes az üzleti tervben a UK piacról származó bevételek mérséklésével, vagy a pesszimistább változattal számolni

Hosszabb távon pedig fel kell készülni a logisztikai, szállítmányozási kihívásokra

És hogy mennyit kell várni, amíg megnyugodhatnak a kedélyek?

Egyik oldalról minden fél a fájdalommentes, gyors átmenetben érdekelt, várhatóan olyan „EU-san” végül átvágják a gordiuszi csomókat. Ugyanakkor a 2 év nagyon rövid időnek tűnik, egy szabadkereskedelmi megállapodás tető alá hozása ennél jóval több időt vehet igénybe (a Kanada-EU megállapodás például 7 évig tartott és még mindig nincsen ratifikálva…).

A fent említett elemzést tehát mindenkinek a saját iparágára és cégére kell elvégezni. A SARI-elemzés a fentinél lényegesen több, összesen 16 szempontot vizsgál.

Amennyiben szeretné ezt cégére elvégezni és átlátni, milyen feladatai lesznek, vegye fel a kapcsolatot szakértőnkkel a kulpiac@m27.hu e-mail címen keresztül!

Szerző: Gyurácz Németh Iván